Itt a vég, az AI chatbot, a ChatGPT elpusztítja a marketinget, a szövegírást, a művészetet, és átveszi a helyünket. Vagy, hallgass meg: nem. Szenzáció van, az egzisztenciális krízist viszont még elhalaszthatjuk. Inkább vizsgáljuk meg röviden, hogy az új AI (a továbbiakban MI) fejlesztések mennyire forradalmiak, mennyire megbízhatóak, és hogyan alakítják át a kreatív szakmát. Beszéljünk róla röviden, pontosan mit is tanulnak, hogy képesek-e mondjuk tartalomnaptárat készíteni, és konkrétan magyar nyelven cikket írni.
Semmi nem csinál olyan gyorsan ludditát egyébként racionális szakemberekből, mint egy új AI-alapú szolgáltatás megjelenése.
Szerencsére a kezdeti lelkesedés/pánik után a legtöbben lehiggadnak, és elkezdik alaposabban megvizsgálni, hogy az adott szolgáltatások pontosan mire képesek, és hogyan használhatják azokat úgy, hogy a saját dolgukat megkönnyítsék.
Most ezt fogjuk tenni mi is.
Induljunk az alapoktól, hogy aztán gyorsan a gyakorlatban is kipróbáljuk, milyen marketinges lenne a ChatGPT.
Mi az MI, avagy AI? (És miért nem intelligens valójában egy AI chatbot?)
Kezdjük az MI-kérdéskörrel – mennyire „intelligensek” valójában ezek az algoritmusok?
Ez egyik kedvenc vesszőparipám, amin mindig elkezdek okoskodni, mert akárhányszor lépünk valami látványosat (nem feltétlenül jelentőset, de látványosat) az AI-fejlesztésben, máris öntudatra ébredő számítógépekről és robotlázadásról kezd értekezni a publikum.
Nagyon röviden, az AI-nak három fő szintjét különböztetjük meg:
- ANI, vagyis szűk mesterséges intelligencia. Ezek célspecifikus, egyetlen feladat(kör) megoldására fejlesztett algoritmusok. A képességeik korlátozottak: képesek ugyan mondjuk legyőzni sakkban a nagymestereket, elvezetni egy autót a táblák, jelek és környezet felismerésével vagy több száz faktor alapján rangsorolni weboldalakat, de ezen nem terjed túl az eszközkészletük.
- AGI, vagyis általános mesterséges intelligencia. Ez volna az a szint, amikor az AI eléri az emberi értelmi képességek szintjét, és képessé válik a valódi komplex problémamegoldásra, elvont gondolkodásra, absztrakcióra, tapasztalati alapú tanulásra. Itt még nem tartunk.
- ASI, vagyis mesterséges szuperintelligencia. Ezen a szinten haladja meg az AI az emberi intellektust, ezen a szinten van értelme olyan futurista ésvagy tudományos-fantasztikus koncepciókat pedzegetni, mint a technológiai szingularitás, öntudatra ébredés, a robotika törvényei és így tovább.
Jelenleg nincs a Földön olyan algoritmus, ami ne az ANI kategóriába lenne sorolható. Ide sorolhatjuk a Google keresőalgoritmusát, a Tesla önvezető autóinak rendszerét, és a ChatGPT-t is.
Ezt azért is nagyon fontos tisztáznunk, mert így könnyen beláthatjuk, hogy akármilyen fejlett AI-eszközökkel is dolgozunk, azok jelenleg nem képesek arra, hogy kreatív, elvont gondolkodást, empátiát, absztrakciót, out-of-the-box mindsetet igénylő feladatokat oldjanak meg, hogy „kiváltsák” az ezt igénylő munkakörökben dolgozó specialistákat – de ne szaladjunk előre.
Előbb nézzük meg, mitől olyan okos az MI.
Ezért nem működik a tisztán adatalapú tartalomgyártás
Szóval, az AI chatbot hozott anyagból dolgozik: azokat az adatokat értelmezi, tanulja, amiket beadagolnak neki.
Hogy ezt pontosan hogyan csinálja, nem fogod ebből a cikkből megtudni, a gépi tanulásos algoritmusokat rég nem érti meg laikus, de ez nem is lényeges – a keresőoptimalizálást is úgy csináljuk másfél évtizede, hogy közben nem látunk rá a Google core algoritmusára, ami lényegében egy ANI, de a működését kiválóan tudjuk értelmezni.
Tehát, az AI gyakorlatilag azt mondja vissza, amit máshonnan megtanul. Ha nincs tartalom, amiből dolgozhat, akkor nem tud válaszolni. Ez nem különbözik sokban attól, amit egy junior tartalommarketinges csinál. Briefel, kutat, utánaolvas, és úgy készít értékes tartalmat.
Szövegíróként én sem fogom tudni, hogyan működik egy CNC szerszámgép vagy miből derül ki, hogy egy fa egészséges vagy kivágásra érett. Meg kell tanulnom, hogy írjak róla.
Én viszont szövegíróként egy nagy előnnyel rendelkezem az AI-hoz képest. (Igazából többel, de menjünk sorban.)
Képes vagyok a forráskritikára.
MI-alapú tartalomgenerálás a fake news korában
Igen, át kell rágnunk magunkat ezen a kérdéskörön is.
A Google több mint másfél évtizede dolgozik azon, hogy a keresésekre ne egyszerűen olyan találatokat adjon, amikben látszólag szerepelnek a megadott kifejezésre a megfelelő adatok, válaszok, információk, hanem ezek a találatok valóban minőségiek, informatívak, hasznosak is legyenek.
Ezért része a több száz rangsorolási faktornak többek között a nyelvhelyesség, ezért akkora a szerepe a hitelességet erősítő linkprofilnak és így tovább.
De persze a Google algoritmusa nem képes valójában értelmezni az információt.
Márpedig egy adott információ származhat hitelesnek tűnő helyről úgy is, hogy közben teljes hülyeség vagy akár tudatos félrevezetés.
Hitelesnek tűnhet mondjuk, ha valamit a világ legelismertebb asztrofizikusa, vagy az egyik legnagyobb technológiai cég vezérigazgatója, vagy egy fejlett nyugati demokrácia vezetője mond. Yes, but…
- Amikor Stephen Hawking az MI veszélyeiről értekezett, érdemes észben tartani, hogy ez nem szakterülete – és bár egy elképesztően intelligens emberről beszélünk, nem értett mondjuk a deep learning algoritmusokhoz.
- Amikor Steve Ballmer, a Microsoft vezérigazgatója arról lamentált, hogy az első iPhone azért nem jó termék, mert nincs hozzá billentyűzet, észben kell tartanunk, hogy ő üzletember, és egyáltalán nem ért a termékfejlesztéshez.
- És amikor Donald Trump arról beszélt, hogy lehet, hogy kézfertőtlenítőt kellene innunk, észben kell tartanunk, hogy Trump nagyon buta.
Mindezt egy megfelelően kritikus hozzáállású szakember, újságíró, szövegíró képes figyelembe venni. Az ő feladatuk, a mi feladatunk az, hogy a téves információk terjedését megakadályozzuk, hogy hiteles információkat adjunk át, és e tekintetben mindegy, hogy a legfontosabb hírekről van szó, vagy arról, hogy mi a helyes testtartás egy irodai alkalmazottnak.
Az MI nem képes ilyen következtetéseket levonni, az AI chatbot csak azokból az adatokból dolgozik, amiket beadagolunk neki. Tanul, de nem gondolkodik.
Nem véletlen, hogy azokat a chatbotokat az elmúlt években, amiket ráeresztettek a netező közönségre, hogy tőlük tanuljon, a trollok gyakorlatilag órák alatt nevelték nácivá. A bot nem mérlegel, nincs kontextusa a kritikus értelmezéshez, nincs moralitása. És ilyen tekintetben nem képes logikusan gondolkodni sem.
Csak a hozott adatból dolgozik. Ahogy azt a Schönherz Bázison olvashatjuk:
„A gépi tanulás azt jelenti, hogy a gép előre lefektetett szabályok helyett nagy adathalmazok alapján tanul. Az MI lehetővé teszi, hogy a gépek maguktól tanuljanak. Ehhez a modern rendszerek hatalmas számítási teljesítményét használja ki, így nagy tömegű adatot dolgozhat fel.”
Hogy egy nagyon egyszerű példát mutassak, megkérdeztem a ChatGPT-t, hány exobolygót fedezett fel a James Webb űrtávcső. Ez volt a válasza:
„A James Webb űrtávcső még nem fedezett fel exoplanétákat. A James Webb űrtávcső a NASA, az Európai Űrügynökség és a Kanadai Űrkutatási Hivatal közös munkájaként készült, és a tervek szerint 2023-ban fog pályára állni. Az űrtávcső fő célja a távoli galaxismok és a Csillagkeletkezések tanulmányozása lesz, azonban a jövőben lehetősége lesz exoplanéták keresésére és vizsgálatára is.”
Azért ezt válaszolta, mert 2021-es adatokból dolgozik, nem áll a rendelkezésére új adatkészlet.
Az objektív valóság az, hogy 2021. december 25-én az űrtávcsövet már fellőtték, tavaly júliusban üzembe helyezték, és 2023. január 11-én megerősítették, hogy felfedezte az első exoplanétáját.
Ugyanígy az MI szerint Benedek pápa él, és Ukrajnában nincs háború.
Az MI szempontjából teljesen mindegy, hogy egy információ elavult-e vagy egyszerűen téves. Ami a neki beadagolt adatbázisban szerepel, azt tanulja meg, és azt mondja vissza.
Ettől függetlenül persze tényleg rengeteg hasznos információt adhat át – a kérdés az, ezt hogyan teszi.
Kiváltja-e a kreatív szakemberek munkáját, eldobhatjuk-e a billentyűzetet? Vége van-e a tartalomgyártók közvetítő szerepének szakemberek és laikusok között?
Nem.
Még.
Kiváltja-e a kreatívokat az MI?
Az AI chatprogramok a közeljövőben képesek lesznek segíteni a kreatív marketingesek és szövegírók munkájában, de valószínűleg nem képesek kiváltani őket teljes egészében. Az AI-alapú szoftverek jól teljesíthetnek a rutin feladatokban, például a szöveg generálásában vagy a szöveg elemzésében, de a kreatív folyamatokban, mint például az ötletek generálása vagy az üzenetek kitalálása, a marketingesek és szövegírók emberi ötletessége és kreativitása továbbra is elengedhetetlen marad. A kreatív marketingesek és szövegírók továbbra is nélkülözhetetlenek lesznek a sikeres marketing kampányok és üzenetek létrehozásában, mert ők tudják, hogyan kell összekapcsolni az üzenetet a célközönséggel és megtalálni azt a hangot, amely legjobban illik a célközönséghez.
Ezt az előző bekezdést mellesleg teljes egészében a ChatGPT írta.
És igaza van.
Igen, egy sor olyan feladatkörben nyugodtan az MI-re bízhatjuk magunkat a közeljövőben, amik egyébként sem igényelnek más, csak úgymond favágó-munkát. Könnyebb lesz az adatbányászat, kulcsszókutatás, piacelemzés, ha az adatkészletek hozzáférhetőek.
Sőt, hatékonyabban kereshetünk új ötleteket is.
Ahelyett, hogy egy tartalomkészítő csapat napokig ötletelne azon, hogyan töltse fel az éves tartalomnaptárat, eközben szakmai weboldalakat, blogokat, riportokat böngészve, egyszerűen megkérhetik az MI-t, hogy írjon nekik száz témaötletet.
Az MI tartalommarketing-kampányok tízezreit képes pillanatok alatt átfésülni, és kiválogatni az adott kritériumoknak megfelelő tartalomötleteket, sőt, akár a tartalomvázat is megírja. (Hogy a szöveget miért nem, arról mindjárt bővebben.)
Ezután a tartalomfelelősök már egy adatalapon összeállított listáról válogathatnak olyan témákat, amik tényleg illeszkednek a marketing céljaihoz, a célközönség érdeklődési köréhez.
Nézzünk gyorsan egy konkrét példát, avagy teszteljünk a gyakorlatban.
Ilyen az, amikor az MI tartalomnaptárat készít
Megkértem a ChatGPT-t, hogy írjon nekem 10 tartalomötletet egy kávézó blogjához, aminek a célja, hogy a kávézás iránt érdeklődő, potenciális új vásárlók figyelmét keltsük fel.
Alább az általa adott válaszok vastaggal szedve, alattuk az én szakmai kommentárom dőlttel szedve.
- Kávézás történelme: Megoszthatunk tudnivalókat a kávézás történelméről, hogyan terjedt el világszerte és milyen szerepet játszik az emberek életében.
Érdekes lehet, de kevéssé a nagyközönség számára. Ettől függetlenül elfogadható témaötlet.
- Kávé termesztése és feldolgozása: Bemutathatjuk a kávé termesztésének és feldolgozásának folyamatát, beleértve a különböző kávéfajták előállításának módjait.
How it’s made? jellegű tartalom, jó téma.
- Kávézás kultúrája: Megoszthatunk információkat a kávézás kultúrájáról, beleértve a kávézás szokásait és hagyományait más országokban.
Akár cikksorozat is lehet belőle, jól mutálható közösségi felületekre, kiváló.
- Kávézás és egészség: Bemutathatjuk a kávézás és az egészség kapcsolatát, beleértve a kávé jótékony hatásait és a fogyasztásra vonatkozó ajánlásokat.
Remek téma, ami ráadásul a mindennapi kávéfogyasztónak is érdekes.
- Kávézás és gasztronómia: Megoszthatunk tippeket a kávézás és a gasztronómia összekapcsolására, mint például a kávé ízesítését és a kávéval készült ételek receptjeit.
Jó téma, nem tudok belekötni.
- Kávézás és kreativitás: Bemutathatjuk, hogyan segíthet a kávézás a kreatív gondolkodásban és a kreatív folyamatokban.
Ez reálisan nézve igazából egy alfejezet lesz a „kávézás és egészség” cikkben.
- Kávézás és szakma: Megoszthatunk tippeket a kávézás szakmai alkalmazására, mint például a kávézás szakmai technikái és a kávézás szakmai eszközei.
Mi van?
- Kávézás és utazás: Bemutathatjuk a kávézás és utazás kapcsolatát, beleértve a világ különböző részein elérhető kávék és kávézási szokások bemutatását.
Ez a kávézás kultúrája újra.
- Kávézás DIY: Megoszthatunk DIY (do it yourself) ötleteket a kávézásra, mint például a saját kávészűrők készítése, a saját kávékrémek elkészítése stb.
Jó téma, nem tudok belekötni.
- Kávézás és a környezet: Bemutathatjuk, hogyan tudunk környezettudatosabban kávézni, pl. bio és fair trade kávék fogyasztása, újrahasznosítási lehetőségek, stb.
Jónak tűnik, de igazából keveseket érdekel, unalmas, és a második témába illeszthető alfejezetként.
Ez alapján a ChatGPT-t egy erős 5,5/10-re tudom osztályozni kreatív témakeresésben.
Olyan ötletet nem adott, ami egy tartalomtervező brainstormingon ne kerülne elő 10 perc alatt, de tény, hogy azt a 10 percet ezzel megspóroltuk.
Na, hát így segíti a munkánkat az MI a gyakorlatban.
De mi van, ha megkérem, hogy írja is meg ezeket a cikkeket?
Az MI nyelvi korlátai a tartalomgyártásban
Visszaadagolva a saját témaötletét, megkértem tehát a ChatGPT-t, hogy írjon nekem cikket a „Kávé termesztése és feldolgozása” témában.
Nézzük az első három bekezdést.
Kávé termesztése és feldolgozása: A kávé termesztését és feldolgozását rengeteg apró lépés alkotja, amelyek a végén egy csésze kávét eredményeznek. A kávé termesztésének folyamata elkezdődik a kávécserjék vetésével, és végül az összes feldolgozás után a csésze kávéval zárul.
A kávécserjék termesztése általában trópusi éghajlaton történik, ahol a napfény, az eső és a hőmérséklet ideális a kávécserjék számára. A kávécserjék termesztése után, amikor a cserjék elérik a megfelelő méretet és minőséget, akkor azokat begyűjtik.
A kávé termesztésének következő lépése a szüretelés, amikor a kávébabot leszedik a cserjékről. A szüretelés folyamata változó lehet, attól függően, hogy melyik fajta kávét termesztik és a termesztési módszer. A kávébabot lehet kézzel szedni, vagy gépi módszerekkel is gyűjthetik.
Néhány gyors észrevétel:
- Nincs cím.
- A lead üres, nem alkalmas figyelemfelkeltésre és nem tartalmaz lényegi, érdekes információt.
- Az itt szereplő információk általánosságok, nem adnak semmi újat.
- Semmi részletesség, csak alapvető, általános adatok.
- A hangvétel teljességgel személytelen, lexikális.
- A fogalmazás esetlen, magyartalan.
Folytathatnám, de látod a problémát.
Az MI egyelőre nem fog tartalmat írni helyettünk.
Megjegyzem, angolul sokkal vállalhatóbb a szöveg minősége (ahogyan az várható volt), kevesebb nyelvi hibával dolgozik az MI – nem azért, mert nem tud jól magyarul, hanem mert egyáltalán nem tud.
Hiába tud elvileg minden nyelven a ChatGPT, egyszerűen annyi történik, hogy az input-output keresztülmegy egy fordítószoftveren. Ha felteszed ugyanazt a kérdést angolul, majd magyarul, szinte garantáltan az angol válasz fordítását kapod magyarul, mintha csak a Google Translate-et eresztetted volna rá.
Szóval a magyar szövegíróknak még kevesebb félni valója van.
Ez persze a jövőben változni fog, idő kell hozzá, de az MI-k meg fogják tanulni, hogyan kell jól alkalmazni az angoltól eltérő nyelvek szabályait és szerkezetét is. Lehet, hogy egy, lehet, hogy öt év kell hozzá, de nem kérdés, hogy megugorjuk ezt is.
Ennél sokkal közelebbi a fenyegetés, amit az ilyen AI-ok mondjuk a Google-re nézve jelentenek…
A chatbot mint keresőmotor: ennyi volt a keresőoptimalizálásnak?
Egyelőre nem. Hogy miért, egyszerű: a ChatGPT-nek nincs online kapcsolata, nem fér hozzá a nethez, csak a felhasználók felé van élő kapcsolata.
Ha lesz, akkor jó eséllyel ő is a Google-t fogja használni, legalábbis eleinte. Ugyanis a Google roppant adatközpontjai nagyrészt azzal foglalkoznak, hogy a netet beindexeljék, a tartalmat értelmezzék és rangsorolják, és ehhez szó szerint egy globális infrastruktúrára van szükségük. Ez nem olyasmi, amit egyszerűen mögé pakolhatunk egy chatbotnak.
Ha viszont a chatbotok megtanulják használni a Google-t, az egy érdekes pillanat lesz.
Objektíven nézve kevésbé lesznek hasznosak, mint maga a Google, mert leegyszerűsített válaszokat adnak, kevés alternatívával, és mint arról már beszéltünk, meglehetősen megbízhatatlanul.
Felhasználó szempontból nézve viszont nagyon is reális lehet, hogy eltolódik feléjük a súlypont. Mert egyszerűbb feltenni egy kérdést, és elolvasni/meghallgatni a választ, mint utána tíz, húsz, száz válasz közül még választani egy találati oldalon.
A magam részéről nem hiszem, hogy a jól kidolgozott, alaposan lekutatott, hiteles információkat tartalmazó és persze gonddal megírt tartalmaknak, amiket saját felületen (blogon, aloldalakon, landingeken stb.) publikálunk, egyhamar leáldozna, de lehet hogy ezt az álláspontomat néhány év múlva revideálnom kell.
Azt sem tartom viszont reálisnak, hogy ha eljut odáig egy-egy ilyen algoritmus, hogy megtanítsák használni a keresőt, a Google ne korlátozná őket valahogyan – hisz az ő szolgáltatásukból élne, nyerne információt, miközben a felhasználó felől nézve kiiktatja őket közvetítőként. A legreálisabb az, hogy a Google maga dob piacra egy hasonló chatbotot (Sparrow-nak hívják, már idén elindulhat a bétája), ami erőteljesen alapoz majd a keresőmotorra – és nem váltja ki azt, mert azzal a hirdetési bevételeik nagy részének búcsút mondhatnának.
Szóval nem, a keresőoptimalizálás továbbra is él és virul, és pár éven belül ez sem fog radikálisan változni, ennyit ki merek jelenteni.
Újra kell-e írnom ezt a cikket egy év múlva?
Nos, fogalmam sincs.
Nem tudom, mi fog történni, ha a ChatGPT, vagy más hasonló algoritmus nyelvi képességeit a deep learning a vártnál gyorsabban szintre hozza, ha nem csak zárt adatkészletből dolgozik, hanem kap egy élő netkapcsolatot, ha kap egy hasonló rangsorolási rendszert, mint amivel a Google dolgozik.
Az biztos, hogy a következő egy-két év forradalmian izgalmas lesz, és nem azért mert öntudatra ébred a Skynet, hanem mert épp átalakul egy sor szakma emiatt, a programozástól a szövegíráson keresztül a művészetig.
Mert ne felejtsük el, hogy bár most az AI chatbotoktól, konkrétan a ChatGPT-től hangos a közbeszéd, a mindennapokban már ezerféle AI-alapú alkalmazást érhetünk el most is. A Dall-E vagy a Mage Space akár fotorealisztikus fotókat generálnak nekünk, a This Person Does Not Exist tökéletesen hiteles ember-avatárokat készít, a Synesthesia beszélő, mozgó avatárokkal olvastat fel szöveget, deepfake videókat készíteni vagy a képgeneráló stable diffusion algoritmust futtatni szinte bármilyen otthoni gépen lehet már, és így tovább.
Ezek persze még mindig erősen célspecifikus ANI-ok, de már így is lenyűgöző, mennyi újdonságot adnak nekünk.
Mondom mi az, amit biztosan tudok.
Így vagy úgy, az algoritmusok egy jó darabig nem lesznek képesek arra, hogy új ötletekkel álljanak elő. Nem képesek a kreativitásra és az elvont gondolkodásra. Nincs bennük empátia, moralitás, humor. Képesek arra, hogy ezeket leutánozzák, de egyelőre csak esetlenül, és mindig csak hozott anyagból dolgozva, így a mimikri nem közelíti meg a valódi inspirációt.
Igen, sokan vagyunk, akiknek a szakmája átalakulás előtt áll. De nem veszi át a szerepünket az AI, még nem. A feladatunk most annyi, hogy megtanuljuk jól használni, hogy ezzel könnyebbé tegyük a saját munkánkat.